2009. március 27., péntek

Krémes hagymaleves

A hagyma és én nem igazán voltunk jó barátságban nagyjából 2 évvel ezelőttig. Úgy is mondhatnám, hogy szinte semmit nem ettem meg, amiben nyersen, vagy akár látható módon ott volt.
Aztán elkezdtem a saját szakállamra főzőcskézni és rájöttem, hogy lám, a hagyma jó. S nem csak hogy jó, de isteni. Azóta szinte minden formában fogyasztom, még nyersen is!
Ez a lendület most odáig fajult, hogy érdekelni kezdett, mitől vannak annyira odáig az emberek a hagymalevesért.

Most már ezt is értem! :-) Ez jó!
És hogy hogyan? Én így:

Hozzávalók:
  • 3 nagy fej vöröshagyma
  • 1 l tyúkhúsleves
  • 2 tojás sárgája
  • sajt (Pannónia)
  • 2 ek liszt
  • vaj, olivaolaj
  • só, bors, szerecsendió
A megtisztított hagymákat félbevágtam, majd "felfélkarikáztam". :-) Az egészet üvegesre fonnyasztottam vaj és olivaolaj keverékén. Erre jött 2 ek liszt, ezeket pirítottam pár percig, majd felöntöttem a levessel. Tekertem bele sót, borsot, reszeltem szerecsendiót, majd kb. 20 percig főztem lassú tűzön.

Ezután kihalásztam a hagymacsíkok nagyobbik részét (2/3-át) és a két tojás sárgájával összemixeltem. Az így kapott masszát keverés mellett a lassan bugyogó leveshez adtam s az egészet még egyszer összeforraltam.

Ezután már csak a tálalást kellett spilázni: bagett szeleteket pirítottam, s ezeket egy tányér aljára pakoltam. Bőven reszeltem rájuk sajtot, végül erre a halomra szedtem a levest.

Amilyen egyszerű az egész, legalább olyan hihetetlenül jó ízű.

Nincsenek megjegyzések: