Sóágyon sült csirke

Azt hiszem, megtaláltam az egyik legegyszerűbb csirke-receptet, ami legalább olyan gyorsan és maradéktalanul tűnt el Tamás tányérjáról, mint a tejfölös, paprikás csirke szokott. És a legjobb, hogy igazából macera-mentes a dolog. Kell hozzá só, egész csirke, fokhagyma, majoranna... és kész.

Tehát az egész úgy kezdődött, hogy hulla fáradtan, de tudva, h sokkal jobb péntek este túlesni rajta, munka után elindultam bevásárolni. És a húspultban gusztusos bontott, egész csirkékre lettem figyelmes. Rögtön eszembe jutott, mennyit hallottam már a sóágyon sült csirkéről, aminél se egyszerűbb, se finomabb nem kell egy kellemes ebédhez.

Amit még vettem, mert nem volt itthon, az 1 kg nagyszemű tengeri só - állítólag az jobban felhevül, mint a finom só.

Tehát ma megmostam és megtöröltem papírtörlővel a csirkét, beletuszakotam 2 fej gerezdjeire szedett és megpucolt fokhagymát, plusz a belsejét befűszereztem majorannával; egy tűálló tálba öntöttem az egész zacskónyi sót, s ráültettem a pipit.

A sütő már 180 fokra előmelegítve várta, hogy aztán kb. egy órán keresztül csak ketten legyenek, ő meg a csirke. Feléjük se néztem, csak amikor lejárt az egy óra és a villa már egész könnyedén csúszott a húsba.

Ekkor még következett kb. 10-12 perc grill funkció hason és háton, és mivel a fokhagymák nem sültek puhára odabent, fóliába csaptam, olivaolajat löttyintettem rá, és tovább sütöttem őket, míg a csirke kicsit hűlt.

Köretként rizst és gőz fölött párolt zöldség járt a tányérra, és persze az isteni, vajként kenhető fokhagyma. A hús omlós és szaftos maradt, s az sem utolsó szempont, hogy finom ebéd, ugyanakkor könnyű ebéd került az asztalra. A legjobb pedig, hogy imádom a fokhagymát!!! Hm....................