2009. április 21., kedd

Tócsni verzió


Azt ígértem tegnap vacsorára, hogy összedobok egy rántottát. Aztán azt gondoltam, az mégis túl unalmas. Viszont mérhetően több időt nem szerettem volna szentelni az ügynek. Végigpörgetve az igényeket végül arra jutottam, egy kis pepecs azért még belefér.

A végeredmény sokkal látványosabb, mint egy mezei rántotta, és nem hátrány az sem, hogy nagyon finom.

Ami kellett hozzá:
  • 4-5 kisebb/közepes szem krumpli lereszelve a nagyobb lyukú sajtreszelőn
  • 4-5 tojás (mérettől függ)
  • 4-5 dkg füstölt sajt
  • só, bors, oliva, hagyma
Amíg a krumplit szorgos segítőm lereszelte egy tálba, hozzáütöttem a tojásokat; aztán míg ő sajtot reszelt a masszába, én ízesítettem sóval, borssal és kevés apróra vágott vöröshagymával. (Igazából újhagymát képzeltem el bele, de tegnap este se égen, se földön nem lehetett kapni a Nyugatinál, még a drága és poros aluljárós zöldségeseknél sem. Bár az sem biztos, hogy ha lett volna, megvettem volna tőlük.)

Egy serpenyőt felforrósítottam és kevés olivaolajat spricceltem bele; csak hogy bevonatot képezzen. Egy evőkanálnyi massza adott egy kis tócsnit, amit jól elegyengettem, hogy nagyjából egyforma lapos legyen; majd amikor az egyik oldala szépen megpirult, megfordítottam, mint egy minipalacsintát, s a másik oldalt is készre sütöttem.
Egyszerre 3 db fért a serpenyőbe, és minden kész adag után újrafújtam olajjal a serpenyőt.




A legjobban a roppanós krumplicsíkok tetszettek benne.
Párosunk egyik fele késsel-villával, vagyis szofisztikált módon ette; én pedig :-))) zsömlébe rétegezve, ketchup-majonéz-paradicsom társítással - mint fent.

Nincsenek megjegyzések: