2009. június 7., vasárnap

Vargányás pirítós - így fényűzünk mi



Mindenki számára vannak olyan dolgok, amit evédenciaként működnek. A konyhában is... a tányérjukon is. Ilyen volt nekem mindig a vargánya.

A környékünkön sok gombalelő hely van, szóval csak elegendő eső és megfelelő időjárás kell a sok-sok gombához. És mi lehetne jobb, mint a vargánya, vagy szepe, ahogy nálunk hívják!?

Nem viccelek, volt rá példa több alkalommal is, hogy apukám több kosárnyit, esetleg egy egész csomagtartónyit hozott haza. Gyönyörű, kisebb-nagyobb, egészséges vargányákat. Amiket akkoriban még nem is igen tudtam értékelni.

Persze a kevésbé egészséges példányokat se hagyja ott senki; ezekből lesz szépen felszelve és kiszárítva a nálunk hagyományos karácsonyi leves, a szepés káposzta alap hozzávalója: az aszalt vargánya. Szóval nem veszik kárba egy csepp se.

És amikor egy-egy nagyobb adag gomba kerül a konyhába, valamit kezdeni kell vele. Ezt nálunk úgy oldja meg anyukám, hogy vagy vajon, petrezselyemmel megpárolja, vagy jó sűrű házi disznózsíron, paprikásan megsüti, és lefagyasztja.

Így szinte egész évben elő tud kapni a fagyasztóból 1-1 csomag vargányát húsok ízesítéséhez, vagy ha úgy tartja a kedv, egyszerűen csak pirítóshoz - erre a célra főleg a paprikásan lesütött verzió különösen ízletes.

Akkor kezdtem rájönni, micsoda kincs ez, amikor itt Budapesten először vargányát akartam venni a piacon. Nem is értettem, miért kerül olyan sokba!? Aztán jobban utánanéztem és képbe kerültem a dologgal. Azóta pláne nagyon szerencsésnek érzem magam! :-)

2 megjegyzés:

gabojsza írta...

Imádom és itt nem jutok hozzá...Nem lehetne barterolni egy kis vargányát velem? :-)))

Zsuci írta...

Múlt héten voltunk otthon, akkor még nem volt. De ha egy nagyobb "rakomány" jelenne meg szüleimnél, jelzem és megbeszéljük. :-)
Már én is várom, hogy legyen egy kis friss vargánya, hogy variálhassak vele.