2009. június 25., csütörtök

Villámgyors spagetti garnélával





Sajnos azt kell mondanom: nem szeretem a halat. :-( Tudom, ez szörnyű vétek, de mentségemre szóljon, hogy már számtalanszor próbálkoztam. Finoman elkészítettem, Tamásnak is nagyon ízlett, én is ettem belőle. Aztán fél napon át betege voltam a tudatnak, hogy a gyomromban hal van. :-/
Tudom, tudom, ez pszichés probléma... lehet... De ez van.

Viszont az utóbbi időben azt vettem észre (kb. Mallorca-n kezdődött a dolog), hogy a jól elkészített tengeri herkentyűktől kevésbé viszolygok. Sőt mi több, egyik-másik kifejezetten ízlik. Gyorsan végig is kóstoltam néhány fogást, s bár a tintahal tintájával színezett szószos spagettit talán nem rendelném még egyszer feltétel nélkül, mostanra biztos, hogy új kedvencemmé vált a tintahal és a rákhús.

A Culinaris-ban már csekkoltam a lehetőségeket és tervezek valamikor elzarándokolni az Óceán bárba is; előző hétvégén pedig az IKEA-ban jártunk... s míg Tamás együtt kígyózott a hosszú sorral, én bekukkantottam az IKEA élelmiszer részre. És lőn... szereztem 2,200 Ft-ért fél kg fagyasztott garnélát! Juhéjjj!

Az alkalom pedig, hogy próbát tegyek, tegnap kínálkozott.



Hasonló szósszal készítik a kedvenc tésztáimat a Due Fratelli-ben is... ezzel nagyon melléfogni nem lehet az én szám íze szerint.

Hozzávalók:
  • kb. a fél kilós csomag rák 1/3-a (de kinek mennyi)
  • bő fél csomag spagetti tészta
  • 1 doboz Mutti Polpa paradicsompüré
  • kb. 1 dl tejszín
  • só, bors, csipet cukor
  • petrezselyem, bazsalikom
  • néhány gerezd citrom
  • 3 gerezd fokhagyma

A tésztának feltettem forrni a vizet egy kiskanálnyi sóval, s mire a spagetti megfőtt, ráérősen elkészültem a szósszal is. Igazi gyors vacsora.

Kevés olivaolajan kicsit megforgattam az apróra vágott fokhagymát, majd hozzáadtam a paradicsomot, sót, borsot, cukrot és összemelegítettem. Ezután beleraktam a garnélákat (még fagyosak voltak, előtte nem sokkal vettem ki a fagyasztóból) és megvártam, míg a szószban fölengednek. Hozzáöntöttem a tejszínt, fűszereztem és pár percig rotyogtattam lassú tűzön az egészet, míg az ízek összetalálkoztak.

Ezután a tésztát beleforgattam a szószba és 1-2 percig állni/hűlni hagytam, majd tányérra pakoltam és citromlevet facsarva rá jóízűen elfogyasztottuk. Tamás sem panaszkodott! :-)

Nincsenek megjegyzések: