2009. július 27., hétfő

Rabló borjú


A múltkor bevásároltunk borjúból és a hús egy része még a fagyasztóban várt a sorára. Ezen a hétvégén pedig úgy döntöttem, lazítok egy kicsit a jégverem zsúfoltságán. Ez lett belőle:



Azért "rabló", mert az íze és az elkészítése is hajazott a rablóhúsra. Hisz az a helyzet, hogy a múltkori kicsit különlegesebb, calvados-os szósz helyett most egy egészen egyszerű hagymás megoldást választottam. Két darabban várta a hús, hogy elkészítsem... amikor kiolvadtak, jól megmostam és minden oldalról besóztam, borsoztam őket. Egy tepsi aljába vékonyan füstölt szalonnát szeleteltem, erre kerültek a húsok, majd rájuk karikáztam egy nagyobb fej vöröshagymát és rászórtam 5-6 gerezd félbevágott fokhagymát. Semmi más nem fűszerezte tovább a kiváló húst; még kb. fél dl vizet öntöttem alá, majd lefedtem alufóliával és 160-170 fokos sütőbe toltam. Azt szerettem volna, ha lassabban párolódik / sül a szokásosnál. Igaz, hogy így kicsit több időbe telt, de a hús állaga mindenért kárpótolt minket. Bő 1,5 - szűk 2 órán át puhultak a húsok, majd amikor megnéztem és bele tudtam szúrni a villát mélyebben, vagyis átsült, levettem a fóliát és kb. 190 fokon sütöttem/pirítottam még - néha meglocsolva, míg szép barna nem lett a felülete. Ezután már csak a helyére toltam az előfőzött, szerecsendióval fűszerezett krumplikockákat, s míg ezek készre pirultak, a húst kicsit hűlni hagytam, majd felszeleteltem. Nagyszerű lett az állaga, nem maradt nyers a közepe sem, és egyáltalán nem száradt ki, finom szaftos maradt. Remekül bevált nekem ez a lassabban sütés, azt hiszem máskor, pláne ha hűvösebbre vált az időjárás, kipróbálom majd az igazán lassan sütést is... 100-120 fokon. Kíváncsi vagyok az eredményre. Addig is jó szívvel ajánlom a fenti fogást bárkinek. A fogás összetevői:
  • kb. 1 kg borjú borda
  • 6-8 kisebb szelet füstölt szalonna
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 5-6-7 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj, só, bors

Nincsenek megjegyzések: