2010. február 28., vasárnap

Kacsasült spenótsalátával

A tegnapi ebéd:


Mostanában nagy mániám, hogy magára hagyjam az ételeket a sütőben. És a lakásban. Hisz kint jó az idő, hétágra süt a nap, vagy épp ezer más tennivaló akad ahelyett, hogy a készülő ételre várnánk.

Nincs is más dolgunk, mint előkészíteni az ebédet, betolni a sütőbe kb. 130 fokra, majd távozni pár órára. Nagyszerű!

A kacsacombokat megmostam, megszárítottam, majd bedörzsöltem sóval, borssal, és egy kis kakukkfűvel. Bepakoltam egy tepsibe egymás mellé, bőrrel lefelé, lefedtem alufóliával és toltam is a sütőbe.

Vettem az edzőcuccom és lebattyogtam tekerni az edzőterembe, majd mikor egy bő óra múlva hazaértem, felvettem a hőmérsékletet 180 fokra, levettem a tepsiről az alufóliát és megfordítottam a combokat, és így sütöttem még addig, míg szépen belecsúszott a villa teszteléskor és a bőr is megpirult.

(Később is jöhettem volna akár egyébként, csak akkor a fólia levételekor már csak a bőr miatt kellett volna pár perc grill.)

Paradicsomos, földimogyoró olajos spenótsalátával ettük.

Málnás, mascarponés muffin




Az utóbbi időben kicsit perifériára került a blogolás, örültem, hogy van időm ezt-azt készíteni, és ki is jutok időnként a mutatkozó napsütésre, szóval sorakoznak a képek, lassan majd fel is kerülnek ide.

Most egy gyors sütivel kezdem, ami tulajdonképp egy kényszerhelyzet szülötte. Nem használtam el az összes mascarponét a dobozból és ahhoz elég drága hozzávaló, hogy csak úgy elkótyavetyéljem. Ergo kellett valami, ami gyorsan megvan, finom és mehet bele a sajt is. Így esett a választás egy muffinra, s a fagyasztó áttúrása után megvolt a málnás párosítás is.

Hozzávalók:
  • 150 g mascarpone
  • 5 dkg vaj
  • 1 lime héja
  • 2 tojás
  • kb. fél dl tej
  • 15 dkg barnacukor
  • 20 dkg liszt
  • 5 dkg kukoricadara
  • 1 kk vaníliakivonat
  • 1 kk sütőpor
  • 1 kk szódabikarbóna
  • kb 20 dkg fagyasztott málna
Egy tálban elkevertem a mascarponét a cukorral, a vaníliával, a két tojással, a lime reszelt héjával és a puha vajjal; egy másik tálban pedig összekevertem a lisztet, kukoricadarát, szódabikarbónát és sütőport, aztán ide, a szárazanyagokhoz öntöttem a mascarponés masszát. Nagy mozdulatokkal elkevertem, de nem túl! Végül hozzáadtam a málnát és a tejet, hogy kicsit lazítson a tésztán, majd párat még kevertem rajta.

Muffinsütőbe kis kapszlikat pakoltam, max. a pereméig töltöttem meg mindegyiket és 170 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt megsütöttem a finomságokat.

Ugyan nem vagyok édesszájú, de itt még én is elbírtam volna mondjuk 5 dkg-al több cukrot. Kimondottan édesszájúak bátran egészítsék ki a receptet. :-)

2010. február 22., hétfő

Csíkos áfonyás süti és a türelmetlenség ára




Szinte ideillő a jól ismert mondat: ronda és finom! :-) Az a csoki viszont direkt volt ronda - itt pedig a türelmetlenség volt a ludas. Vagyis én. :-/ Mindenesetre egy olyan kekszet találtam, amit még sokszor meg fogok sütni, mert irtó finom és könnyen elkészíthető. Gyorsan el is kopott a dobozból. Az ötlet az előző recepttel együtt kicsi Vú-tól vándorolt ide.

Hozzávalók:
  • 12,5 dkg vaj
  • 7,5 dkg porcukor
  • fél zacskó vaníliás cukor vagy 1 kk vanília kivonat
  • 2 tojássárgája
  • 22,5 dkg liszt
  • 1 csipet só

A töltelékhez:

  • 1 nagyobb citrom leve és héja
  • 10 dkg aszalt vörösáfonya
  • 2 ek. cukor

Egy tálba szitáltam a lisztet, a cukrot, hozzáadtam a vaníliát, a sót, a tojások sárgáját és a felkockázott puha vajat. Összegyúrtam, nem pepecseltem vele sokat, majd fóliába csomagoltam és fél órára betettem a hűtőbe.

Közben a tölteléket elkészítettem. Vékonyan lehámoztam a citrom héját, egy kisebb lábasba tettem az áfonyával együtt, s ugyanoda facsartam a citrom levét és kanalaztam a cukrot is. Felforraltam, lassú tűzön pár percig főztem, majd ha kicsit hűlt, egy botmixerrel pürésítettem - de nem teljesen homogénre.

A tésztát kivettem a hűtőből és lisztezett felületen téglalap formájúra igyekeztem nyújtani, kb 3 mm vastagon. Hosszában 5 egyforma csíkra vágtam, majd az első csíkot megkentem az áfonyás masszával, s óvatosan ráemeltem a következő csíkot. Az ismét megkentem és így pakoltam egymásra szépen sorban a csíkokat. A legfelsőre már persze nem kentem semmit.

Nos... itt jött volna az, hogy a csíkos rudat megint becsomagolom és hűtőbe teszem kb. 45 percre... de türelmetlen voltam... és késő is volt. Úgyhogy nem hűtöttem a tésztát, hogy szépen tudjam vágni, hanem nekimentem... ezért egyesek szerint a kész sütik karácsonyfa, mások szerint raptor dínó alakúak voltak. :-) Abban viszont teljesen megegyeztek a vélemények, hogy nagyon finom! És ez a lényeg. Legközelebb ha több időm lesz, majd adok időt a formai követelményeknek is.

2010. február 17., szerda

Mandulás csók-keksz




Biztos másnak is ismerős... néha rámjön, h ezt vagy azt úúúgy ennék. Most épp kekszet kívántam. Ettől pedig nem tántoríthatott el semmi a világon. :-) A keksz a következő poszt lesz ugyan, de mivel abba csak a tojások sárgája kellett, gyorsan találtam egy olyan receptet is, amiben feldolgoztam a fehérjéket.

Érdekes süti, bár kicsi Vú könnyen kezelhetőként írta le a tésztát, én ezt akkor sem állíthatnám, ha fenyegetéssel kellene szembenéznem. :-) Kifejezetten nyűgös lettem tőle és egy ponton feladtam, cselhez folyamodtam.

Hozzávalók:
  • 25 dkg darált mandula vagy dió vagy mogyoró - én készlethez igazodva kb. 15-5-5 dkg aránnyal dolgoztam
  • 15 dkg porcukor
  • 1 tk méz
  • 1 tk fahéj
  • 1 tojásfehérje
+
  • 1 tojásfehérje
  • 5 dkg porcukor
A magvakat ledaráltam, összekevertem a porcukorral, a fahéjjal és a mézzel, végül hozzáadtam a tojásfehérjét és összegyűrtam az egészet. Aztán két folpack között kinyújtottam úgy 4-5 mm vastagra és innen jött a ... móka.
Mert a tésztát ki kell szaggatni... aham, persze. :-) Kiszaggattam én, de hogy azt az izét onnan bárki felszedje... kizárt.

Úgyhogy egy pár szétmászott csillag után úgy döntöttem, a célban kipasszírozott korongok lehetnek csak finomabbak pár béna csillagnál! :-)

Golyónként, nedves kézzel elegyengettem a tésztát kis korongokká a sütőpapíros lemezen, majd a porcukorral felvert tojásfehérjével megkentem mindet, és 150 fokos sütőbe toltam kb. 18 percre.

Amikor kivettem, sikítva elmenekültem az állagától, de amikor kihűlt, cserébe, hogy békén hagytam, már barátok lettünk és fel tudtam szedni a lapról.

Épp sütőpapírral rétegezve pihennek egy dobozban. Talán ízlik majd holnap a többieknek - meglepiből beviszem a mai süleményeket, pre-Zsuzsanna nap alkalmából. :-)

2010. február 15., hétfő

Palacsinta sikerélmény módra




Fűszeres Eszternél olvastam ezt a receptet és mivel tényleg egy recept volt, úgy gondoltam, egy próbát mindenképp megér. De meg ám! A tökéletes siker garanciája! Nincs első palacsinta, amit tuti ki kell kaparni a kukába, mert soha nem jó. Nincs szakadó tészta, nincs letapadás. Csak finom illat és még finomabb palacsinta.

Hozzávalók (1,5 adaghoz, de akár duplát is érdemes, ha szívesen fogy a palacsinta otthon):
  • 187 g liszt
  • 375 g hideg tej
  • 3 tojás
  • 3 csomag vaníliás cukor (bourbon vaníliással isteni!)
  • 60 g olvasztott vaj
  • csipet só
  • étolaj
A hozzávalókat az étolaj kivételével szép simára, csomómentesre kevertem, majd beraktam a hűtőbe. Ott is maradt pár órán át, dolgunk akadt, és szuperül muzsikált utána előkapva.

Étolajjal csöpögtetett palacsintasütőben egymás után kisütöttem a palacsintákat. A tészta sűrűbb, mint a szokásos, illatosabb és masszívabb - vagy fene tudja, mi lenne erre a jó szó, ami pozitív... jobban egyben van, vagy mi. Jó, na! :-)

Szilvalekvárral, baracklekvárral, és akinek ez a szent, nos akkor nutellával. Ez az új receptem!

Pikáns sült csirkeszárnyak




Nem pont a gyorséttermi verziók, de finomak! És gyorsan elkészülnek a sütőben. Jópofa ebéd, amolyan ősemberes, kézzel evős. :-)))

Hozzávalók:
  • kb. 1 kg csirkeszárny (normálisan megtisztítva!)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kk őrölt paprika (csemege)
  • kb. 1 dl olívaolaj
  • őrölt bors, só
  • 2 tk chilliszósz

A szárnyakat alaposan megmostam és lecsíptem róluk a vékony, hegyes végeket. Az olívaolajba reszeltem a fokhagymát, belekevertem a paprikát, borsot és chillit, majd egy tálban összekentem vele a csirkét. Pár órára a hűtőbe tettem, majd mielőtt enni akartunk, tepsibe fektettem a szárnyakat, mindkét oldalukat megsóztam és 1-1 fél kávéskanálnyi kacsazsírt tettem rájuk.

190 fokos sütőbe toltam a tepsit és kb. 15-20 percet sütöttem, majd grill alatt mindkét oldalon megpirítottam a bőrt a húsokon. Ropogós sültkrumplival és kéksajtos mártogatóssal egészítettük ki az ősi módon elfogyasztott ételt. :-)

2010. február 14., vasárnap

Gombás, sajtos fasítgolyók




Könnyű vacsora szerepét töltötte be ez a finom ötlet, amit Ottis indított, aztán Gabojsza göngyölt tovább. Nálam végül így csapódott le, hússal kiegészülve - megfeleltetve Tamás igényeinek. :-)

Igen jó ötlet, variálható és maradékfelhasználásra is kiváló.

Hozzávalók:
  • 1 közepes csirkemellfilé
  • 20 dkg csiperke
  • kb. 8-10 dkg füstölt sajt
  • 2 főtt tojás + 1 nyers
  • 1 csokor petrezselyem
  • zsemlemorzsa
  • só, bors
A húst apróra kockáztam, mintha nagy lyukon lenne darálva, a gombát szintén picikre aprítottam, a sajtot és a főtt tojásokat nagy lyukon lereszeltem. A kutyulékhoz még adtam egy nyers tojást, és a petrezselyemmel, valamint sóval és borssal ízesítettem. Az egészet jól összekevertem, hogy minden alkotóelem el tudjon vegyülni.

Vizes kézzel a kimarkolt apró golyókat meghempergettem zsemlemorzsában és forró olajban pirosra sütöttem.

Rizzsel és salátával, vagy csak salátával ettük és tetszést aratott nálunk.

2010. február 10., szerda

Banánkenyér




Korábban több blogon és magazinban is láttam a banánkenyér receptjét, el is határoztam többször, hogy ha lesz itthon múló banán, majd bevetem. De a banán nálunk általában elfogy. Tamás előszeretettel eszi - reggeli helyett pl. :-)

Ma reggel korán felkeltem, hogy ebben a formában legyen a banán a reggelije. Összekevertem a sütit és míg a sütőben éledezett, elintéztem a reggeli rutint.

Hozzávalók:
  • 10-12 dkg (sütemény)liszt - a banánok méretétől függően
  • 2 közepes/nagy, érett banán
  • 5 dkg dió összetörve
  • 2-3 dkg diónugát (elhagyható)
  • 5-6 ek méz
  • 1 kk sütőpor
  • fél kk szódabikarbóna
  • 2 tojás
  • fél citrom leve
  • kb. fél dl olaj
A lisztet összekevertem a sütőporral és a szódabikarbónával és félretettem.

A banánt összetörtem nagyjából egy villával, ráfacsartam a citrom levét, hozzáadtam a diót, nugátot, mézet és a 2 tojást, majd az egészet összekevertem, végül az olajat is vegyítettem a masszával.

A mézet érdemes édesszájúság szerint adagolni. És persze figyelembe véve, h mézből nincs csapott kanál például. :-)

Egy sütőpapírral bélelt őzgerinc formában sütöttem meg, 180 fokra előmelegített sütőben, kb. 50-55 perc alatt - persze itt is a fogpiszkáló teszt a súgó.

A maradék kolléganőimnek tette kicsit édesebbé a reggelt - gyorsan elkopott a süti az asztalról.

Vasárnapi pulykasült




Igazi vasárnapi ebédet tettem az asztalra hétvégén, semmi extra, semmi extra, de nekem mégis nagyon ízlett.

Tényleg nincs mit ragozni a dolgon, de néha olyan jól esik az ember lányának 1-2 klasszikus íz, semmi új, semmi szokatlan vagy érdekes. Mintha épp otthon lennénk, anyukánk vagy nagymamánk asztalánál. Ugye?!

Hozzávalók:
  • 1 szép csontos pulyka felsőcomb
a pácoláshoz:
  • olívaolaj
  • 6-8 gerezd fokhagyma
a sütéshez:
  • 1 szál póréhagyma
  • 1-2 ek kacsazsír
  • 1 szép szelet füstölt szalonna
  • só, bors
A húst egy napra bepácoltam olívaolajjal és fokhagymával, és hűtőben hagytam várakozni. Nem kell sok olaj, csak hogy bedörzsölgessük vele mindkét oldalát jó bőven.

Aztán másnap a kacsazsírt egy tepsibe kanalaztam, a combot jó alaposan besóztam és borsoztam, megtűzdeltem szalonnacsíkokkal, mert elég nagy darab cupák volt, majd rátettem a kacsazsírra.

A felkarikázott póréhagymát és a fokhagymát rá-, köré-, alászórtam, fél dl vizet is aláöntöttem, majd alufóliával letakarva 110 fokos sütőbe toltam.

Itt snitt, bementünk a városba sétálgatni, lézengni.

A hús kb. 2 órát sült 110 fokon, majd további bő egy órát kb. 150 fokon. Amikor a villa gyönyörűen belecsúszott a húsba, levettem a fóliát, és kb. 10 percet még grill alatt pirongattam.

Szaftos maradt, nagyszerűen átjárták az ízék és nagyon jól sikerült. Krumplipürével és csemege uborkával tálaltam.

2010. február 6., szombat

Sültalmahab - az újabb fehérjepusztító




Ahogy azt a financier receptnél is említettem, rendszerint gondban vagyok a fagyasztóban várakozó fehérjék felhasználásával. Most itt egy újabb verzió, mit is lehet kezdeni velük. Ráadásul egyszerű és finom.

Hozzávalók:
  • 6 db idared alma
  • 1 ek méz
  • 1 tk fahéj
  • 1 kisebb citrom leve és héja
  • 6 tojásfehérje
  • 4 ek porcukor
  • csipet só
Az almákat megmostam és egy tepsibe állítva 190 fokos sütőben megsütöttem (kb. 1 bő óra; puha volt, mikor megnyomkodtam). Hagytam hűlni, majd amikor már a kezem is partner volt ebben, lehúztam a héjukat és a magházakat kivágva felkockáztam.

Aktuálisan én eddig jutottam előkészítés címszó alatt előző este; az almát egy tálban a hűtőbe toltam és másnap folytattam a dolgot.

Az almát pürésítettem és belekevertem a mézet, fahéjat, citromot. A tojásfehérjéket egy csipet sóval és fokozatosan adagolt cukorral kemény habbá vertem, végül a habot részlenként az almához kevertem. Simán kibír tálalás előtt pár órát a hűtőben.

Tudom, nem egy túl bonyolult recept, de sokszor az egyszerű dolgok is olyan jól tudnak esni. Nekem ennek az íze azt az emléket hívta elő, amikor kiskoromban anyukám egy fehér, műanyag almareszelőn készítette nekem a finom almapürét. :-)

2010. február 3., szerda

Fehérpecsenye bulgurral és lilahagymalekvárral




A nagy hétvégi hóesés rögtönözte a fogást, hisz nem jutottam messzebb a sarki hentesnél és zöldségesnél. De hiányt semmiben nem szenvedtünk!

A külön részek olyan szépen muzsikáltak együtt, hogy nagyon elégedettek voltunk az összhatással. Ilyesmit máskor is biztosan készítek még.

Hozzávalók:
  • fejenként 2 szelet fehérpecsenye (2 ujjnyi vastag)
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj, 2-3 ek szójaszósz
  • 2 főre egy teáscsészényi bulgur (vagy ennek többszöröse)
  • zöldségalaplé
  • kb. 40 dkg lilahagyma (ez négy főre bő adag)
  • 12-14 dkg cukor
  • 0,5 dl balzsamecet
  • kevés chillipaprika
  • ismét olívaolaj, csipet só
A hússzeleteket időhiány miatt csak 1,5 órát tudtam pácolni, de akár 1-2 nap is jót tenne neki. Megtisztítottam a szeleteket és olívaolaj, fokhagyma, valamint szójaszósz keverékébe pácoltam.
Aztán egy tűzálló tálba pakoltam a pácolajjal együtt és alufóliával fedve a 65-70 fokra előmelegített a sütőbe toltam. Amikor letelt az idő, egy serpenyőt hevítettem és 2 percig sütöttem a szeletek mindkét oldalát és tálaltam.

A lekvárhoz felszeleteltem a lilahagymákat. Az olívaolajat felmelegítettem egy serpenyőben és karamellizáltam rajta a cukrot, majd beleeresztettem a hagymakarikákat pirulni, aztán puhulni. Közben hozzáadtam a balzsamecetet és ízlés szerinti apróra vágott paprikát, és egy csipet sót. Lassú tűzön az egészet addig főztem, míg igazi kencés, lekváros cucc lett belőle.

A bulgurt egy lefedhető tálba öntöttem, majd kb. másfélszeres mennyiségű forró alaplével öntöttem fel és hagytam készre dagadni. Tényleg semmi más tennivaló nincs vele. Egyszerűen nagyszerű!

Aztán már csak a komponenseket kellett egy-egy tányéron elhelyezni és frissen elfogyasztani. Most sem volt panasz. :-)

2010. február 1., hétfő

Tepertőkrém




Akkora havazás állta utamat szombat reggel a vásárlás elől, hogy csak a sarki hentesig jutottam. Ott viszont ha már megláttam, vettem egy kis friss tepertőt - régóta akartam már készíteni egy kis tepertőkrémet.

Igazán nem nagy ördöngösség az elkészítése, és ezzel fordított arányban áll a siker. Nagyszerű befektetés!

De gyengébb gyomrúak bánjanak csínján vele, sajnos elég nehéz finomság.

Hozzávalók:
  • 35 dkg tepertő - lehetőleg friss, ropogós
  • 2 ek jóféle mustár
  • só, bors
A tepertőt egy tálban botmixerrel krémesítettem, majd ízlésünkre hangolva belekevertem a mustárt és a fűszereket.

Nincs fakszni, nincs trükk, alaposan kikevertem, majd kentük is a reggeli pirítósra; később pedig előételként is sikeresen vizsgázott.

(Privát vélemény, de kifejezetten örültem, amikor a hanyag mixelés eredményeire, vagyis pici, roppanós darabokra bukkantam.) :-)