2010. március 30., kedd

Tócsni? Málé? Kinek mi!


Szuper gyors vacsora, bár húsmentes, de nálam a bizonyíték, ezt egy nagy húsevővel is el lehet fogadtatni. :-) Repetázott is belőle!

Na és a sztori: felénk, Nógrádban tócsni... aztán hallottam már tócsinak, lepcsánkának, lapcsánkának, macoknak, macinak. A mai új név a málé, mert elvileg van a kukoricamálé és ez a sima málé. Nem tudom, nem értek a zenéhez. Mindenesetre azt tudom, hogy ez másképp készült, mint amit anyukám süt otthon. Az is finom, de nekem jobban tetszik most ezt a ropogósabb változat. Ennek viszont nem tudom, mi a neve. Nincs is neki... Cosinus, hogy egy barátom mondaná. :-)

Hozzávalók 2-3 főre:
  • kb. 4-5-6 szem rózsakrumpli (méretfüggő)
  • 4-5 tojás
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 5-8 dkg sajt (amennyi épp van)
  • 1 kicsi fej lilahagyma
  • só, bors

Azért ez a sok kb. mennyiség, mert érzésre, ahogy sikerül alapon készítettem és bejött. Az a lényeg, h a nyers eredmény állaga ne legyen száraz, de ne is tocsogjon a tojásban a krumpli. A tojás be kell vonja a krumplit, egy darabos masszát alkotva, de nem a tojatok dominálnak!

A krumplikat nagylyukú reszelőn leküzdöttem és ráütöttem először 3 tojást, hozzáadtam a felaprózott lilahagymát, kis kockákra vágott sajtot, összekevertem és a massza állagát látva döntöttem még további 2 tojás mellett. Belereszeltem a fokhagymát is, sóztam, borsoztam és el is készültem, már csak sütni kellett.

Egy nagyobb serpenyőben 2-3 evőkanálnyi napraforgóolajat hevítettem és egy evőkanállal kis pogácsákat halmoztam bele, s mindegyiket szépen ellapogattam, kb. 6-7 mm vastagra, ahogy sikerült. Az volt a célom, hogy a krumpli megsüljön, és ne egy puha pogácsát kapjam a tányéromra, inkább egy ropogós tallérfélét.

(Szerintem köretként is nagyon jól működne, illetve tovább lehetne tarkítani egy kis pirított bacon-el vagy apró kockára vágott füstölt sonkával)

Amikor az egyik oldal szép pirosra sült, megfordítottam, kivártam ugyanazt a szép színt és papírra szedtem, hogy a felesleges olajat leitassam róluk.

Sütés közben néha pótoltam az olajat, amit a papír elnyelt.

Sikeres projekt volt, pedig hazafelé még ötletem se volt, mi legyen a vacsora. Fél órán belül már tömtük is a fejünkbe a finomat!
Én fokhagymás tejföllel idéztem elő a későbbi gyomorfájást, Tamás pedig nagy szenvedélyének hódolt és éljen a csípős jeligére csípős mustárral tunkolt - de csak óvatosan. Bikaerős!


5 megjegyzés:

Niki írta...

Én is húsevő vagyok...húst hússal eszek,férjem ki is van akadva hogy nem tudok hús nélkül meglenni..,:-)))De én is tudom bizonyítani hogy ezt a tócsnit a húsevők is nagy élvezettel fogyasztják:-DDD Nagyon jól néz ki...vacsira jöhetne is:-PPPP

Kata írta...

Pont így néztek ki azok a "tócsik", amit egy rendezvényen árultak nálunk; serpenyő méretben, tejföllel, 600 pénzért...
Ebben sokkal több tojás van, mint amit én szoktam sütni,attól áll így össze szépen. Egyszer kipróbálom ezt a változatot is!

Zsuci írta...

Maradt egy kevés tegnapról és annyira finom volt reggelire szendvicsben is! Egy kis sajtkrém, egy tócsni, két szelet sonka és paradicsom.

Multifunkciós! :-)))

Bianka írta...

Szeretjük, de még nem készítettem. Mindig szilveszterre anyós a hús mellé készíti. De majd én is ki akarom próbálni. Mi is husisak vagyunk :)

szepyke írta...

Békés, áldott húsvétot Neked és a szeretteidnek!