2010. június 28., hétfő

Vajbabfőzelék fasírttal




Nagyon érdekes dolog, de néha olyan ételeket kívánok meg, amiket egészen addig nem voltam hajlandó szinte megkóstolni sem. Ilyen hullámon evezve készült ez a mai főzelék is.

A "nemszeretem" állapotot nagy valószínűséggel több dolog is táplálta... 1) a "rámondom hogy nem szeretem" általános gyerektulajdonság; 2) az akkori főzelékek nem pont abban a formában készültek, mint a mostani verzióim; 3) illetve, ha jól emlékszem, kaporral készült... KAPORRAL... belegondolni is borzasztó! :-(

Szóval ma reggel elmentem a piacra és beszereztem a hozzávalókat... aztán mivel nem tudtam ellenállni, belecsúszott a csomagomba pár cső csemege kukorica is. Így ezzel melegítettünk az ebéd előtt, aztán nekiláttam a főzeléknek is.

Hozzávalók kb. 4 személyre:
  • kb. 80 dkg zsenge vajbab
  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 dkg vaj
  • fél fej vöröshagyma
  • 2 nagyobb gerezd fokhagyma
  • egy nagy doboz tejföl (450 g) fele
  • 2-3 dl tej
  • 1 ek liszt
  • 1 kk őrölt pirospaprika
  • só, bors
A babot megpucoltam, a végeit lecsipkedtem és jól megmostam, majd 1-1,5 cm-es darabkákra vágtam.

Egy lábasban felolvasztottam a vajat és pár perc alatt megforgattam rajta az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Rádobtam az őrölt paprikát, megforgattam és beletettem az apróra vágott babot és a szintén apróra késelt petrezselymet. Felöntöttem kb. 1,5-2 dl vízzel (nem kell hogy ellepje az összes babot, csak hogy legyen miben megpárolódnia), megsóztam, majd fedő alatt pároltam - de nem főztem szét!!! (Bő 10-12 perc alatt el is értem a kellő állagot, de ez esetenként, a bab függvényében változhat.)

Ezután a tejfölt és a tejet, majd a lisztet simára kevertem egy habverővel, és a babhoz öntöttem, majd pedig az egészet összerottyantottam, sűrűsödni hagytam, s tovább ízesítettem borssal, illetve a szükséges sómennyiséggel.

Friss fasírttal és zsömlével volt szuper ebédünk így hétfő délben. Éljenek a szabadnapoooooooooooooooooook! :-) És a felújított, felnőttként mégis szerethető ételek.

1 megjegyzés:

Bianka írta...

Hű de rég ettem, nagyon guszta