2010. október 28., csütörtök

Bécsi sült túrótorta




Ez a legfinomabb igaz túrótorta, amit valaha ettem. Igazi alatt azt értem, hogy a vékony átfogó tésztarétegen kívül tulajdonképp semmi nem zavarja meg a túrótorta státuszt, nincs zselatin, nincs díszítgetés, nincs semmi, csak a rendkívül könnyű élvezet. Felkerült a kedvenceim közé.

A tésztához kell:

  • 25 dkg liszt
  • 10 dkg porcukor
  • 12 dkg hideg! vaj
  • 1 tojás
  • 1 cs vaníliás cukor
  • fél citrom reszelt héja
  • csipet só

A tojások kívételével viszonylag hideg kézzel összedolgozom a hozzávalókat, hogy a vaj kellemesen elvegyüljön a szárazanyagokkal, majd hozzáütöm a tojást és gyorsan összeállítom a tésztát. Fólába csavarom és 3/4-1 órát a hűtőben parkoltatom, hogy a vaj újra összeszedje magát (mert a kézzel nyomkodás közben olvadásnak indul az érzékeny lelke).

Közben a töltelékhez kell:

  • 75 dkg túró (lehet egy része sovány túró is, de ne mind!)
  • 22,5 dkg puha! vaj
  • 13 dkg porcukor
  • 10 dkg kristálycukor
  • 6 dkg étkezési keményítő
  • 8 db tojás
  • csipet só
  • 1 nagy citrom részelt héja
  • 2 tk vanília esszencia
Sok-sok edényt össze kell sajnos maszatolni, lesz mosogatnivaló bőven! Előre szólok! :-/

Tehát... A 8 tojást két nagyobb tálba szétválasztottam. A fehérjéket várakozó álláspontra helyeztem a hűtőbe - így könnyebben fel lehet verni (állítólag; bár azt is hallottam már, hogy az a lényeg, h ne legyen túl friss a tojás).
A sárgáját habosra, világosra kevertem a porcukorral és a vaníliaesszenciával. Ezután hozzáadtam a vajat, és ezzel is homogénre robotoltam.
Szintén a robottal beledolgoztam a túrót is, végül az étkezési keményítőt kevertem a tömény masszához.

Ezen a pontos elővettem a hűtőből a tésztát, pár percet hagytam akklimatizálódni, majd lisztezett felületen 3-4 mm vastagságúra nyújtottam és kibéleltem vele a 26 cm-es kapcsos tortaformámat. Az aljára a formával vágtam méretre a kört, a szélére pedig széles csíkokat nyújtva, kézzel dolgoztam rá a tésztagyűrűt - egészen a forma tetejéig, szükség lesz rá.

A tojásfehérjéket előkaptam a hűtőből, egy csipet sót kanyarítottam a tálba, majd alacsony fokozaton elkezdtem felverni a habot. Amikor fehéredni kezdett, nagyobb fokozatra kapcsoltam, és közben beleadagoltam a kristálycukrot is. Akkor lehet abbahagyni a robotolást, amikor meg se rezzen a hab a tálban, olyan kemény.

Utolsó lépésként óvatosan beleforgattam a felvert fehérjehabot a túrós masszába, aminek köszönhetően egy igen könnyű anyaggá változott, végül pedig az egészet a tortaformába borítottam. Elegyengettem a tetejét, és a formát a 150 fokra előmelegített sütőbe toltam.
40 percet sütöttem így, majd légkeverésre kapcsoltam 140 fokon és további kb. 35 perc következett. (Eközben érdemes fóliával letakarni, ha nagyon erősen sülne a süti teteje.)

Amikor késznek nyilvánítottam, óvatosan kivettem a tortát sütőből (nem kell megijedni, ha túl folyékonynak tűnik) és hagytam kihűlni - ez eltart egy pár órát, közben lekapcsoltam róla a gyűrűformát.

Egy szülinapi bulin szeleteltük fel és eperdzsemet kanalaztunk hozzá - ezt legközelebb a masszába fogom itt-ott márványosítani, mindenképp megér sztem egy próbát.

Nagyon, nagyon, nagyon finom édesség!

4 megjegyzés:

Latsia írta...

Hát ez gyönyörű... idáig érzem az illatát!:-)

Bianka írta...

Juj nagyon finom lehet

Zsuci írta...

Tudom, nem egy olcsó süti, de nagyon ajánlom, hogy próbáljátok ki!

András írta...

Tényleg finom volt :)