2011. november 4., péntek

Rostélyos rózsaszínre, krémes-ropogós krumplitócsnival és vinaigrette-es salátával


A múltkori bélszín sütés után maradt még lendület és megint ellátogattunk a Csarnokba, még egy próbát téve a Józsi-féle hentesüzlettel, ami ezúttal már tényleg az ő üzletük, a neve pedig nagyon találó: Mészár-steak. Ugyan hátszínre pályáztunk, de az nem volt, hazajött viszont velünk 4 tisztességes rostélyos szelet. Az eredmény pedig fent látható. :-) És hogy hogyan jutottunk el idáig? Nos... a terv az volt, hogy pici változtatásokkal reprodukálok egy korábban a Blanchir-ban elkészített vacsorát - és azt kell mondjam, igen jól sikerült.

Hozzávalók a húshoz:
  • fejenként 1 szelet rostélyos
  • só, bors, fűszervaj

A körethez:

  • 5-6 közepes-nagyobb szem krumpli
  • 5-6 dkg gruyére
  • 1 tojás
  • 1 nagy ek. mascarpone
  • só, bors
A salátához:
  • 1 kisebb zacskó előkészített saláta mix (vagy bármilyen saláta kombináció, ami rendelkezésre áll)
  • a vinaigrette-hez: 2 gerezd fokhagyma, kb. 3 ek. olívaolaj, 1 ek mustár (lehet magos is) és só

Elsőként a húst kivettem a hűtőből és hagytam szobahőmérsékletűre éledni, közben pedig elkészítettem a krumpli alapot. A krumplikat megtisztítottam, nagylyukú reszelőn lereszeltem és egy nagyobb tálban összekevertem a tojással, sóval, borssal, mascarponéval és a finomra reszelt gruyére-el. Ezután kicsit félretettem és nekiláttam a salátaöntet elkészítésének.

Ehhez már a későbbi salátás tálba belereszeltünk (muszáj a királyi többest használnom, hisz Tamás is segített, s ilyen eseben már elvitathatatlanul ő készítette az adott ételt :-))) ) két nagyobb gerezd fokhagymát, hozzáadtuk a mustárt és a sót, majd folytonos habverős keverés közben lassan hozzácsorgattuk az olajat. Ezzel az öntet tulajdonképp el is készült, tadam. :-) Csak hagyni kellett békében, s evés előtt beleforgatni a salátát.

Nos tehát a hús... megjegyzem, szinkron munkára van szükség, ha azt akarjuk, hogy a tócsnik és a húsok kb. egyszerre készüljenek el. Ehhez egy jó nagy serpenyőbe alját megkentem olajjal, s amikor felhevült, viszonylag kerekre hajazó formákat igyekeztem alakítani, lapogatni bele a krumplis masszából. Ezután ezeket közepes lángon sorsukra hagytam, s szép mélyarany barnára pirulásig nem bántottam.

Közben egy másik serpenyőt vettem elő a húsnak, amiben kb. 2 diónyi vajat hevítettem, közben pedig a húsok egyik oldalát (amelyik majd alulra megy először sülni) sóval és borssal hintettem. Amikor a vaj felhevült, a fűszerezett oldalukkal lefelé beletettem a hússzeleteket és erős-közepes hőfokon 3,5-4 percig sütöttem mindkét oldalukat (ez az idő változhat, főleg lehet kevesebb, de nálunk durván vastag rostélyos szeletekről volt szó, tehát a végeredmény még így is a fenti képen nem is egészen látszó, bőven rózsaszín husi lett). Természetesen fordítás előtt a másik oldalt is sóztam és borsoztam, ezt ne felejtsük el. (Persze aki arra esküszik, h csak sütés után sóz, az is egy opció, akkor a hús megsüt, sóval meghint sorrend a nyerő.)

Amikor a húsokat egy tányérra tettem a serpenyőből, a tányérra gyorsan alufóliát terítettem, és így hagytam pihengetni a husikat további 8-10 percig. Persze hússütés közben a krumplikat is forgattam, pirítottam, gondjukat viseltem, tehát nagyjából egyszerre érték el a kész állapotot.
(Ha valakinek felvágás után kiderül, hogy még mindig túl rózsaszín a hússzelet, oda se neki, vissza egy körre a serpenyőbe és egy kis pirítás innen-onnan megoldja a problémát.)

Végre aztán asztalhoz ültünk és egy darabig csak csodáltuk a képet. Igazán szép tányérok kerültek az asztalunkra. Rózsaszínre sült rostélyos, kívül ropogós, belül krémes krumplitócsnik és igazán pikáns saláta. Ebédre készült a fogás, de aznap már nem is kívántunk vacsorázni. :-)))

Nincsenek megjegyzések: