2012. március 29., csütörtök

Sonkával és brie-vel töltött csirkemell sárgarépás krumplipürével




Jó ideje került ez a csirkemell az asztalunkra, de valahogy elkeveredett a fotók között és megfeledkeztem róla.

Teljesen puritán a fotó, ugyanis meg sem fordult a fejemben, hogy ez az étel annyira finom lesz, amennyire aztán odavoltunk érte. Nyilván nem a klasszikus cordon bleu-ről van szó, még ha sok helyen így is csúfolnak ennél bőven silányabb ételeket. Ennek ellenére azonban olyan jól sikerült, hogy sokáig hümmögtünk még a vacsora befejeztével is.

Persze semmi fakszni, vagy elérhetetlen hozzávaló, de bevallom, az utóbbi időben kicsit a házias, régi ízek felé fordultam. Persze ez váltakozik mindig, most ez van.

Hozzávalók:
  • annyi szelet csirkemell filé, ahány szelet husit szeretnénk a tányérokra- fejenként 2, vagy nagyétkűeknek 3 szelet
  • ugyanannyi szelet sonka
  • a brie méretétől függően annyi sajt, amennyit bele tudunk tölteni úgy a húsokba, hogy ne lógjanak ki
  • panírmorzsa, só, bors, liszt, tojás

Az elkészítés is a fogás egyszerűségéhez passzol. A hússzeleteket kicsit kiklopfoltam, majd mindkét oldalukon besóztam. Ezután a szeleteket egy sima felületen egyenként kiterítettem, gondolatban elfeleztem és az egyik felükre sonkát, majd sajtot pakoltam, majd a másik felüket úgy hajtottam ezekre, hogy lehetőleg ne kandikáljon ki semmi, de ha mégis, akkor maximum a sonka.

Amikor minden szeletbe töltelék került, előkészítettem a panírozó állomásokat, és óvatosan bepaníroztam a húsokat. Igyekeztem figyelni arra, hogy a szélek szépen passzoljanak és a panír is összefogja a kis szendvicseket. Kicsit aggódtam, hogy sülés közben kifolyik majd a sajt, vagy szétnyílnak az "illesztések", de végül annyira jól sikerült. Semmi kifolyás, semmi nyílás, egyszerűen csak szépre sültek a szeletek.

Sárgarépás krumplipürével ettük, de sima pürével, vagy egyéb körettel és savanyúsággal is finom. Én legközelebb hagymás, petrezselymes pirított gombával is megpróbálom megtölteni, tutifix hogy finom lesz!

2012. március 27., kedd

Tárkonyos csirkeraguleves




Az utóbbi hónapokban minden bejegyzésem magyarázkodással kezdődik, úgyhogy ezúttal most ezt inkább kihagyom. Inkább csak azt mondom el, hogy ez a leves se most készült, bőven hideg idők jártak még, amikor bekanalaztuk. De tekinthetjük joker-levesnek is, mert forrón és langyosan is finom, és savanykás íze miatt a melegebb időszakban is jólesik.

Hozzávalók:

  • 50 dkg csirkecomb filé (vagy mell, ha a szárazabb falatok jobban csúsznak, és persze pulykahúsból is elkészíthető)
  • kb. 30 dkg csiperke
  • 1 bögre zöldborsó (nyáron friss, télen fagyasztott)
  • 2 szál sárgarépa
  • 2 szál petrezselyemgyökér
  • 1 csokor friss vagy kb. 1 csapott ek. szárított tárkony
  • 2 dl tejszín
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 ek liszt
  • só, bors
  • 1 citrom

Először mindent szépen előkészítettem, vagyis megmostam, megtisztítottam és falatnyi darabok darabokra vágtam a húst, illetve megpucoltam és tetszetős darabokra aprítottam gombát és a gyökereket.

A megtisztított vöröshagymát és a fokhagymát lereszeltem (lehet nagyon szép apróra vágni is) és egy kevés zsiradékon megfuttattam, majd ezen a húsdarabokat, só társaságában körbepirongattam. Amikor a húsok kifehéredtek, hozzáadtam a répát, a petrezselyemgyökeret és a gombát, majd pár percig kevergettem és felöntöttem az egészet kb. két liter vízzel.
Sóval és borssal, illetve az előkészített tárkonnyal ízesítettem, majd az egészet fedő alatt, a répakarikák puhulásáig főztem. A borsót akkor adtam a leveshez, amikor már csak. kb. 6-8 perc volt a puhulásig.

Amikor jónak ítéltem a zöldségeket, a tejszínt csomómentesre kevertem a liszttel és besűrítettem, krémesítettem vele a levest. A végén pedig még sóval és a belefacsart citromlével ízesítettem. (Citromot én még a saját tányéromba is facsartam, annyira jól esett a savanykás íze - de ezt már mindenki adagolja magának étkezéskor.)

Tartalmas és nagyon finom leves, ajánlom mindenkinek.