2012. szeptember 27., csütörtök

Részlet a kulisszák mögül

Pici részlet a lassan 1 hónapja történt eseményből... Szeptember elseje a jövőben nem csak a majdani gyerekek tanévkezdése, hanem a házassági évfordulónk miatt is érdekes lesz számunkra.

A nagy nap a terveink szerint, nagyon jól sikerült. Jól éreztük magunkat, sokat táncoltunk, együtt voltunk a családdal és a barátainkkal.

Ezeket a kis recepteket (mindkettő szerepelt már korábban a blogon, szóval nem újdonság) köszönőajándékként készítettük el mindenkinek, és összetekerve, selyemszalaggal átkötve, pici névkártyákkal ellátva ezek látták el az ültető funkciót is.



A tervezés és megvalósítás a Wedding Desing, egész pontosan Gabka keze munkáját dícséri. Köszönjük szépen! :)

2012. szeptember 24., hétfő

A legújabb créme brulée receptem



Sajnos itthon töltöm a napjaimat egy ideje... szép hosszú betegszabadság. :-/ Már kezdem a falat kaparni, mert ágyhoz kötve különösebben nem vagyok, de persze pihenni kell, meg orvoshoz járni. Ilyen helyzetben muszáj megvigasztalnom magam néha egy kis finomsággal.
Sokszor készítettem már créme brulée-t, mert az egyik kedvenc édességem, de most kipróbáltam egy újabb receptet a megszokottak után. Jó nagy adag készült, amit simán lehet felezni is.

Hozzávalók:

  • 6,5 dl tejszín
  • 1,5 dl tej
  • 20 dkg cukor (fele fehér, fele barna)
  • 6 tojássárgája
  • 2 vaníliarúd vagy 1 ek vaníliaesszencia
  • 2 csapott ek étkezési keményítő
  • csipet só

Egy hideg vízzel kiöblített lábosba mérem a tejszínt és a tejet, beleejtek egy csipet sót, a vaníliarudakat, majd lassú tűzön melegíteni kezdem.

Amíg a tejszín eléri a forráspontot, a sütőt 150 fokra előmelegítem, egy lábosban vizet forralok (erre később a sütésnél lesz szükség, hogy legalább félig ellepje a tepsiben a formákat), a tojások sárgáját pedig szétválasztom egy tálba (a fehérjék mennek a fagyasztóba), hozzáadom a cukrot és kikeverem. Amikor már habos, hozzáadom a keményítőt is.

Szép lassan felhevül a vaníliás tejszín, és mielőtt elkezdene látványosan forrni, félrehúzom a tűzről és merőkanalanként több mint a felét a kikevert tojássárgákhoz keverem. Így kiegyenlítődik a hő és nem csapódik ki a tojás a forró tejszínben.

A lassan felmelegített tojásos-cukros kevercset a maradék tejszínhez öntöm és lassú tűzön, gyakran kevergetve besűrítem. Az így kapott sodót egy nagyobb tepsibe sorakoztatott sütésálló formákba kanalazom, a tepsit a formák kb. feléig felöntöm a forró vízzel, majd fél órára betolom a meleg sütőbe.

Fél óra után kihúztam a sütőből a tepsit, a formákat óvatosan kiemeltem a vízből és hagytam, hogy a krém kihűljön. Ezután 1 éjszakát pihentek a hűtőben, majd amikor megkívántuk, meghintettem az édesség tetejét barnacukorral, és fáklyával isteni cukorréteget égettem a tetejére.

Tudom, hogy a fáklya nem az alap háztartási felszerelések közé tartozik, de pár év használat után azt mondhatom, nagyon örülök, hogy anno megkaptam ajándékba. Aki pedig nem szeretné beszerezni ezt a kütyüt, a sütőben olvasztott cukorrétegről is találni sok hasznos tippet az interneten.

2012. szeptember 14., péntek

Beköszöntött az ősz - zöldborsó krémleves

Nos igen, újra itt. Sok-sok hét és még több történés után. Eltelt a nyár, volt sok munka és némi pihenés, aztán ... nos igen, asszony lett a lányból, aki aztán nászútra is utazott. :-) De lassan igyekszem visszatérni, felvenni a fonalat és ütemesen iktatni a bejegyzéseket.

Most például, hogy a hőmérsékleti érték ilyen drasztikus csökkenést szenvedett el, kifejezetten jól esik egy kellemes leves és lassacskán egyre nagyobb affinitást érez mindenki, hogy a nyári melegek után bekapcsolja a tűzhelyet, sütőt.

Így tettem én is tegnap (és azért a nyáron is előfordult, hogy tovább hevítettem az egyébként egész tűrhető hőmérsékletű lakásunkat) és ez a finom leves lett az eredménye.



Hozzávalók (2-3 személyre):

  • Kb. 40 dkg fagyasztott (jobb esetben friss) zöldborsó
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 6 dl alaplé vagy víz + bio zöldségleves kocka
  • bors, kevés vaj vagy olaj
  • fél dl tejszín
  • néhány kockányi száraz kenyér
Az elkészítés igen egyszerű, az eredmény pedig nagyon finom. Épp ezért nem nagy erőfeszítés nekilátni.
Először megpucoltam a hagymát és üvegesre pirítottam kevés olajon. Erre rádobtam a borsót, a fokhagymát és felöntöttem az alaplével (ha elég sós, nem kell tovább sózni - de közben kóstolással ellenőrizhetjük, megfelelő-e a végeredmény).

Lassú forrás közben kb. 6-8 percig főztem, majd botmixert ragadtam és krémesítettem a levest, ezután hozzáadtam a tejszínt, tekertem bele egy jó adag borsot és összeforrósítottam. Sűrítésként száraz kenyér belsejéből használtam hozzá pár kockányit. Ezt beledobtam a szinte kész levesbe és újra átmozgattam a lábasban a botmixert.

Este nagy sikert aratott az újdonsült férjemnél. :-)